A jelenlegi önkormányzati vezetés, a „megörökölt“ uszoda építések befejezése után, 5 milliárd forint értékben bocsájtott ki részvényt, amit majd 20 éven keresztül kell visszafi zetni, minden évben közel 400 milliót. A kerület közintézményeinek állapotát figyelembe véve azt gondoltam, gondoltuk, hogy ennek egy részét új óvoda, bölcsöde építésére, a meglévők felújítására szánják. A „Fejlődő kertváros“ jelszóval meghirdetett fejlesztési elképzelésekből sokáig semmit nem lehetett tudni, az útépítések, valamint a piac átépítésén túl, ezeket is csak így egyszerűen, részletesebb ismertetés nélkül.

A 2010. évre szóló költségvetési koncepció tárgyalásánál azt tapasztaltuk, hogy a már említett intézményi fejlesztések, felújítások a választási év utolsó évében sem kerülnek elő, azt javasoltuk, hogy legalább a Jókai Általános Iskola felújítására tervezzen be az önkormányzat 200 milliót, mert az már olyan állapotban van, hogy gerendákkal van kitámasztva, hogy össze ne dőljön. Javaslatunkra lényegében az a válasz érkezett, hogy erre nincs pénz, csak akkor tudjuk vállalni, ha az állam ad támogatást.

Adódik a kérdés. Ha az öt ezer milliós kötvénykibocsátásból – meg pl. a pedagógusoktól elvett több száz millióból nincs a romos iskolára „rongyos“ kétszáz millió, akkor hol a pénz, vagy mire van egyáltalán?

A válasz sokaknak meglepő, de nagyon egyszerű: BETONRA!

A kerületben mindenhol táblába ütközünk, miszerint „150 új utat építünk“, ami persze nem igaz, mert egyrészt nagyon sok út szerintem csak azért van felújítva, hogy legyen hová elszámolni a költségeket, pl. Farkashida utca, de a nagyobb mutatvány az, amikor egy utcát kétszer, vagy többször számolnak. (Csak remélni tudom, hogy az építési költség kifi zetését azért nem.)

Az útépítésnél ma már használnak úgynevezett talajstabilizálókat, ami arra szolgál, hogy a földet nem kell elszállítani, ezzel az anyaggal megfelelő szilárdságúvá lehet „kezelni“, hogy vékony betonréteggel is jó minőségű utat lehessen építeni. A kerületi útépítéseknél ez nem „elfogadott“, itt a talajból elszállítanak rengeteg mennyiséget, hogy jó vastag betonréteg kerülhessen a helyére. Betonból lesz azután az útszegély, a lefolyóárok, a kapubeálló, – no meg nehogy elfelejtsük a piac helyén is egy betonkolosszus készül kibújni a földből –, ami persze önmagában nem kifogásolható, de mintha ellentmondana azzal a jelszóval, hogy „ ... kertváros“.

Ha ezt így végig gondoljuk, felsejlik a Rákosi rendszer mentalitása:

-”Rákosi elvtárs jelentem, minden évben bedolgoztunk több ezer köbméter betont, de ezt az idén megduplázzuk!“

(Csak a Csömöri úti építésnél több mint 900 köbméter beton lett elszámolva! Ekkora szakaszon autópálya is épülhetett volna ennyiből, de mintha a valóság ezt nem igazolná vissza.)

Most persze nem Rákosi és nem elvtárs, de lehet, hogy a többi stimmel. Ezek után csak azt érdemes végig gondolni, hogy miért is kell nekünk ötezer millióért beton?

Molnár Gyula