Tisztelt Hargitai Úr!
Mivel a borsod-megyei munkanélküliek menete érintette kerületünket, és ezáltal az itt élő lakosságot is, ezért úgy gondoltam, hogy megosztok Önnel néhány gondolatot, mivel magam is részt vettem rajta.
Amennyiben Ön is úgy gondolja, hogy az alábbi írásom más állampolgárokat is érdekel, kérem, ossza meg velük!
Az elkeseredett nincstelenek zarándok útja
Budapest határán várakozunk vagy harmincan , ellenzékiek.
Korán jöttünk, már egy órája toporgok, van időm gondolkodni...El Camino zarándokútján azok mennek végig, akik különféle kérdéseikre keresik a választ.
Ők Miskolcról azért gyalogolnak hóban, fagyban egy hete, hogy "Munkát, kenyeret" követeljenek.
Tóth Imre, munkanélküli kohász (miután legjobb barátja, aki reménytelenségében felakasztotta magát, s ő vágta le a kötélről) döntött: Nem mehet ez így tovább!
Nem lehet csendben maradni, kussolni, beletörődni a megváltozhatatlanba, tenni kell!
Először a helyi Jobbik-os képviselőt kereste fel, hogy segítsen megszervezni egy akciót.
„Lesz cigány származású a menetben?” -kérdezte a helyi radikális. Imre faképnél hagyta és a szocikhoz fordult. Végül is ők segítettek neki és a hozzá csatlakozó sorstársainak, hogy eljussanak a parlamentig.
Egyre keservesebb az egyszerű ember számára: fűteni, enni kéne, de nincs munka, nincs pénz. "Emberi módon élni, létezni, szinte lehetetlen" -mondta induláskor.
11-óra körül végre látni őket a távolban. Sántikálva, törődötten, de ideértek, kb. 70-en.
Budapest táblánál fotósok hada, interjúk. Mi, meleg pogácsával kínáljuk őket, majd csatlakozunk a menethez.
Én viszem a XVI. kerület feliratú táblát, ezért egy riporter megszólít:
-Miért csatlakozott a demonstrálókhoz?
-Szolidaritásból, de talán magamért is. Félek, hogy elvesztem a munkahelyem és 58 évesen már nem kellek senkinek.
-Milyen eredményt vár akciójuktól?
-A petíciónkat valószínűleg kukába dobják, agyonhallgatják. Övék a média, "amiről nem beszélünk, az nincs" -gondolják. Tévednek! A szemforgató kommunikációval szemben, brutális megszorítás folyik Magyarországon, és a legszegényebbeket érinti leginkább. Őket sújtja az ÁFA -emelés, az adójóváírás megszüntetése. De bízom benne, hogy "a zemberek" szeme kinyílik, felfigyelnek ránk, és elgondolkoznak azon, hogy az év leghidegebb hónapjában, miért gyalogoltak ezek a szerencsétlenek 200 km-t!
Dél. Örs vezér tere. Síppal, üdvrivalgással fogadnak az ellenzéki és civil szimpatizánsok.
Ballagunk tovább, immár kb.700-an. Mellettünk húznak el az autók, többen kiintegetnek, bíztatnak. Van, aki csak kezét dugja ki az ablakon, és hüvelykujját felfelé tartja, van, aki lefelé...Hiába, megosztott nép vagyunk, és politikusaink mindent megtesznek, hogy ez így is maradjon.
13 óra. Népstadion (én még így hívom), rövid pihenő, beszélgetünk.
Egy Borsodból induló: "Mi nem vagyunk bűnözők, csak kelet-Magyarországon élők, akikről lemondott az Orbán -kormány. Nem segélyen akarunk élni, hanem munkából. Mi vagyunk azok, akiket az út szélén hagytak, akikről azt mondják: "Akinek nincs semmije, az annyit is ér...".
13.30. Tovább indulunk. Buszmegállók mellett haladunk el. Van, aki pacsizik velünk, van, aki nem érti, mi történik. "Ezek vajon hová mennek, mi a céljuk?" -gondolják.
Mellém sodródik egy esztergomi zarándok, akinek táblájára ez van írva: "Egy éve várunk válaszra, reméljük nektek több sikeretek lesz!".
Belegondolok, hogy Tétényi Éva polgármester, milyen reménytelen helyzetben küzd városáért.
LMP-s szimpatizánsok az út szélén forró teát kínálnak. Egy menetelő a teát elfogadva odaszól nekik: "Rendes gyerekek vagytok, csak döntsétek el végre, hogy mit akartok!".
15 óra. Alkotmány utca. A hangszórókból a Republic együttes, 16 tonna fekete szén című slágere szól, ami újabb gondolatot ébreszt bennem: " A föld lakosságának leggazdagabb 1/5-e fogyasztja el az összes javak 86%-át.".
Gúr Nándor MSZP-s országgyűlési képviselő előre siet, hogy átadja a petíciót és azt a 47.000 HUF -ot, amit Mezőkövesden hólapátolással kerestek a menet résztvevői. A kormány válasza: "Ebből az összegből jól meglehet élni!". Pintér Sándor szerint is elegendő ez az összeg, ha van az embernek egy kecskéje is.
Az emelvényre lép Tóth Imre, aki a menetet szervezte. Idézem szavait: "A nélkülözők iránti érzéketlen hatalomnak a tudtára kell adnunk: Vagy gyökeresen megváltoznak, vagy tűnjenek el! Az alaptörvényüket 1 hónap alatt megírták és elfogadták. Ennél több időt a nincstelenek fel karolására sem kapnak! Legyen szabadság, szolidaritás és igazságosság!"
A hősies út tehát véget ért, célba jutott. Jó figyelemfelhívó, de nem szabad hagyni, hogy a feledés homályába merüljön!
Ébresztőt kell fújni!!!
Tisztelettel, Fehér Ferenc
