Az egyetlen kérdés, hogy mi szolgálja a 3 millió magánnyugdíj-pénztári tag érdekeit?
A magánnyugdíj-pénztárak eddigi működési szabályozása álszent, ugyanakkor életveszélyes helyzetet eredményezett. A pénzügyi intézmények szép hasznot húznak a rendszerből, de minden anyagi felelősség a tagokat terheli. Ennek oka, hogy a magánnyugdíjpénztárakkal összefüggű döntéseket formailag a tagok hozzák, a felelősséget tehát ők viselik a pénztár működéséért. A gyakorlatban azonban nincs befolyásuk arra. Ennek részben a sajnálatos passzivitás az oka, mivel a közgyűléseken csak a töredékük vesz részt. Másrészt a jelenlegi szabályok alapján a mögöttes intézmények – általában bankok, biztosítók – a pénztári tevékenységet kiszervezhetik, ennek hasznát a tagok elől elrejthetik. A működési zavarokért (pl. egy összeomlott informatikai rendszer helyreállítása) azonban ezen intézmények semmilyen felelősséget nem viselnek, azt nyugodt szívvel a tagokra háríthatják.
A 2009. decemberében elfogadott törvény e második pillér működésének eddig hiányzó elemeit tartalmazza, de a kétpilléres nyugdíjrendszer alapelemeit nem érinti. Akik korábban – saját döntésük alapján, vagy pályakezdőként – tagjai lettek valamelyik pénztárnak, a nyugdíjbiztosítási járulékot továbbra is kétfelé fi zetik: a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe és a választott magánnyugdíj-pénztárba. Ennek megfelelően jövőbeni nyugdíjukat is két helyről fogják kapni.
Az új szabály a pénztártagok érdekeinek védelme érdekében tiszta, világos helyzetet teremt. A működtető banki, biztosítói intézmények bevétele szigorú korlátok közé szorul, és a pénztári működtetés a jövőben nem szervezhető ki.
Az új szabály a tagoknak egyszerű választási lehetőséget biztosít a szolgáltatások között és a járadék összegének könnyű kiszámíthatóságát teremti meg. A tagok megválaszthatják, hogy a jogosultság megszerzésekor melyik szolgáltató ellátását veszik igénybe. Dönthetnek arról is, hogy biztonságosabb, infl ációkövető, vagy kockázatosabb, ún. garantált-összegű ellátást választanak-e. A rendelkezési lehetőségük kiterjed arra is, hogy csak saját maguk számára ellátást nyújtó, egy életre, vagy ún. két életre szóló járadékot igényelnek-e. Utóbbi a tag halála után az általa megjelölt hozzátartozó részére is életjáradékot biztosít.
Annak érdekében, hogy a magánnyugdíj- pénztárak és tagjaik felkészülhessenek az átalakulásra, azt a törvény több éves átmeneti időszakkal írja elő. A 2013-ig tartó folyamatban a jogszabály számtalan ponton garantálja, hogy a tagokat semmiféle érdeksérelem ne érje. Így több helyen is kimondásra kerül: az egyéni számlán megtakarított összeget teljes egészében az átalakult intézmény tagi számlájára kell átvezetni, ahhoz tehát a tagon kívül továbbra sincs senki másnak hozzáférése. Egyebekben a tagoknak adminisztrációs többletet nem fog jelenteni az átalakulás.
Döbbenten olvasom, hogy némely kampánykiadványban továbbra is megjelenik az a gondolat, mely szerint a magánnyugdíj-rendszert magánosítják (úgymond „privatizálják”) és ezzel a tagokat kiszolgáltatott helyzetbe hozzák. Annak ellenére hallhatjuk és olvashatjuk ezt, hogy a magánszférában működő intézmény magánosítása logikai képtelenség.
Súlyosan megtévesztő az az állítás is, mely szerint megszűnik az egyösszegű pénzfelvétel lehetősége. Az ezt szajkózók megfeledkeznek arról, hogy az eddig hatályos jogszabály is igen szűk körben, rövid megtakarítási idő esetén tette csak lehetővé az egyösszegű pénzfelvételt. Ez a jövőben sem változik. A kötelező nyugdíjrendszerben az egyösszegű pénzkivételt továbbra sem lehet általánossá tenni, mert ha a kivett összeg elfogy, a nyugdíjas megélhetése veszélybe kerül. (Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetén, ahol nyugdíjazáskor eddig is bárki felvehette megtakarítását egy összegben, ezt továbbra is ugyanolyan feltételekkel megteheti.)
A lényegét tekintve változatlan marad az öröklési feltételrendszer, mely mind a nyugdíjazás előtt, mind pedig azt követően lehetőséget biztosít az öröklésre. A tag nyugdíjazás előtti halálakor az általa megjelölt örökös (kedvezményezett) az egyéni számlájának teljes összegéhez hozzájut. A nyugdíj megállapítása után a kedvezményezett akkor részesülhet járadékban, ha a tag a nyugdíjazásakor két életre szóló járadékot választott.
Sajnos továbbra sem szűnt meg a magánnyugdíj-rendszer összeomlásával való teljesen indokolatlan és felelőtlen riogatás sem. A 2008. évi világgazdasági válság átmenetileg kedvezőtlen eredményeket, veszteséget okozott a világ valamennyi magánnyugdíj-rendszerében. Ennek nyomán sokan megkongatták a vészharangot ezen intézmények felett. 2009. évben azonban a korábbi veszteségek döntő részét már visszanyerték a pénztárak. A veszteségek így valóban virtuálisnak bizonyultak, a kedvezőtlen 2008. évi folyamatok a pénztártagok jövőbeni ellátására már semmilyen kihatással nem lesznek.
Az, hogy a magánnyugdíj-rendszer működési anomáliáit kiküszöbölő, a rendszer működését hatékonyabbá, biztonságosabbá tévő szabályozás 2013-tól életbe léphet-e, az Alkotmánybíróság döntésén múlik, mivel a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért a testülettől.
A döntés elé optimizmussal tekintek, úgy gondolom, hogy valamennyi érintett fél érdekeit szolgáló szabályozás az alkotmányosság próbáját is ki fogja állni.
Vidorné Szabó Györgyi
