A mai napon, várhatóan a kora esti órákban adják át a forgalomnak az M31 autópályát. Az új gyorsforgalmi út az M0 autóutat köti össze az M3 autópályával. A 12 km hosszú szakasz díjmentesen vehető igénybe valamennyi járműkategória részére.

Az M31, mint az E71 nemzetközi útvonal része, elsősorban a tranzit forgalom számára biztosít új kapcsolatot az M0 autóút és az M3 autópálya között. Ezzel nemcsak tehermentesíti az M0-M3 csomópontot és az M3 autópálya Budapest - Gödöllő közti szakaszát, hanem 15 km-el lerövidíti a hazánkon áthaladó járművek útvonalát, gyorsabban és biztonságosabban lehet közlekedni ezen az útvonalon. Emellett várhatóan jelentős forgalomcsökkenés (azaz zajterhelés és károsanyag kibocsátás csökkenés) észlelhető majd a 3. számú főúton Kerepes és Kistarcsa vonatkozásában, illetve az M0 autóút Cinkota (Ilonatelep), Árpádföld és Csömör közötti szakaszán is.

A 2 x 2 sávos, beton burkolatú M31 autópálya – egyelőre tervezési becslések szerint – az M0 keleti szektor 50 000 jármű/nap forgalmának csaknem a felét képes elvezetni az M3 / M35 irányába. Az sem utolsó szempont, hogy a Miskolcról, Debrecenből vagy Nyíregyházáról Ferihegyre igyekvők Budapest érintése nélkül érhetik el úti céljukat. A beruházás az Európai Unió támogatásával valósult meg 85 milliárd forint értékben.
 

Sajátosan számolja a kerületi önkormányzat a megépített utakat. Előfordul ugyanis, hogy egy utca kettőnek számít:

Hársfa utca - Hermina utca sarok.

Hársfa utca - Béla utca sarok.

De van úgy, hogy még ezt is lehet hatványozni. Íme, amikor 1=4:

Béla utca - Mátyás Király utca sarok

Béla utca - Attila utca sarok

Itt már nem is leplezik a trükköt: Béla utca - János utca sarok.

Azaz: Hársfa utca + Béla utca = 6 utca?

A 2006-2010-es ciklus kezdetén az Ifjúsági, Szociális és Családügyi Bizottság alelnöki és a Nyugdíjpolitikai Albizottság elnöki tisztségét bízták rám.

Később e parlamenti Bizottság elnökévé választott meg az Országgyűlés.

Büszke vagyok arra, hogy Bizottságunk sok, nagy horderejű kérdésben tudott konszenzussal döntést hozni.

Képviselőként 27 önálló indítványt tettem, nem önálló indítványt 204 esetben.

91 alkalommal szólaltam meg a Parlamentben.

Az indítványok közül említem a jelnyelv elfogadtatásának kezdeményezését, az előrehozott nyugdíj mellet végzett munka keresetkorlátjának eltörlését illetve kitágítását, a rendőrségről szóló törvény módosításának kezdeményezését a családon belüli erőszak tárgyában, a gyermeküket egyedül nevelők magasabb összegű támogatását, az autisták nevesített támogatását, a nép ügyvédje igénybevételének lehetőségét szélesebb körben, a hitelkárosultak megsegítését, különös tekintettel az átváltott hitelre.

Interpellációt és azonnali kérdést 7 témában mondhattam el a plenáris ülésen:

– a családok támogatásával, a csecsemőkori egészséggel, a családon belüli erőszakkal, a munkára ösztönző támogatással,, a kisgyermekes anyukák védelmével, a gázár támogatással és a nyugdíjkorrekcióval kapcsolatban.

Napirend előtt 8 ízben volt módom szólni a Házban.

Lakhatás a válságban – az otthonok védelme; Tisztelet és megbecsülés az időseknek; Tövisek és virágok (A konvergencia programról); Rokkantsági nyugdíj vagy munkanélküliség. Van más megoldás? Felelősség a máért és a holnapért (Válaszadás); Vakáció (az üdülési csekkekről).

A kerületünket érintő ügyek tekintetében a repülőgépzaj elleni bizottsági munkában vettem részt, valamint az M0 zajszigetelő falának további kiépítésének elősegítésében. Figyelemmel kísértem valamennyi – nem csak az önkormányzat által - benyújtott pályázatot.

Rendszeresen tartottam fogadó-órákat a Polgármesteri Hivatal Képviselői irodájában. Ebben a ciklusban is több százan kerestek fel személyesen, vagy telefonon, nem csak formális körülmények között.

Örömömre szolgál, hogy a közvetlen kapcsolat a kerületi lakosokkal, sokkal gyakoribb, mint a „hivatalos” megkeresés.

Azt azonban nagyon sajnálom, hogy nem volt módom többször részt venni a különböző önkormányzati intézmények rendezvényein.

Nagy tisztesség volt a XVI. kerület országgyűlési képviselője lenni.

Igyekezetem a tőlem telhető legjobban ellátni ezt a megtisztelő megbízatást.

Köszönöm Kedves Mindnyájuknak!

Maradok igaz hívük:

Vidorné Szabó Györgyi

Működési bevételek és kiadások:

Az önkormányzat 2010. évi költségvetésének „előkészítése“ már 2009 végén megkezdődött azzal, hogy a Fidesz helyi potentátjai „irgalmatlan megszorításokat és elvonásokat jósoltak“, ezt hirdették úton-útfélen, ezt fogalmazták bele a költségvetési koncepcióba és az intézményeknek kiadott útmutatóban csökkentett költségvetés tervezését írták elő.

Bizonyára mindenki emlékszik a helyi újságokban, valamint szórólapokon megjelent rémhírekre, hogy mennyi milliót vesz el az a csúnya kormány az iskoláktól, óvodáktól, a szociálisan rászorultaktól, stb. A valóság másként alakult, a működési bevételek nem csökkentek, hanem több mint 150 millió forinttal növekedtek.

Az önkormányzati vezetés nem jött zavarba, ha már többször is kijelentették, hogy csökkenni fog a bevétel és ha a “kormány erre nincs tekintettel“, majd csökkentik ők, szemrebbenés nélkül szajkózva , hogy az állami bevételek csökkentek, ezért jut kevesebb.

A működési bevételekből 759 millió forint lett „átcsoportosítva“ a felhalmozásokra. Az intézmények fi nanszírozásánál, például az óvodai és iskolai pedagógusok, alkalmazottak személyi juttatásai és annak költségei (régebben ezt bérköltségnek neveztük) pár ezer forint híján 270 millió forinttal „lettek megkurtítva“ a 2009 évhez viszonyítva. Ez közel 10%-os jövedelemcsökkentés!

Akinek óvodás, iskolás gyermeke van és arra hivatkozva, hogy nincs pénze az intézménynek pl. kifesteni a tantermet, vagy megjavíttatni a számítógépet, az óvodába új játékokat venni, erre a szülőktől várják az anyagi támogatást, az valójában azért van, mert az önkormányzat több száz millió forintot elvesz erről a területről.

Az MSZP frakció azt indítványozta, hogy az előterjesztést vonják vissza és az intézményfi nanszírozást korrekt módon tervezzék újra.

A polgármester vezényszavára, aki mosolyogva utasította el a javaslatot, a fi deszes többségű testület leszavazta az indítványt.

Felhalmozási bevételek és kiadások:

Erre a célra 6.351 millió forint, azaz HATEZER HÁROMSZÁZ MILLIÓ forint van tervezve a költségvetésben.

Lényegében a sashalmi piac beruházás az, ami ebből nagyobb volument képez 1,6 milliárd forinttal, 700 millió forint szerepel az útépítésekre, 280 millió új bölcsőde építésére.

Ez összesen a 3 milliárdot sem éri el.

Érthetetlen ezek után, hogy korábban miért nyilatkozta kapásból a polgármester azt hogy a Jókai Mór Általános Iskola felújítására nincs pénz, pedig már gerendákkal van kitámasztva az épület, olyan rossz állapotban van. Egy testületi ülésen történt demonstrációnk hatására azért 130 milliót csak beterveztek, de véleményünk szerint ennek a duplája lenne indokolt.

Az eddigiek alapján logikusan következnek a kérdések:

• Miért vesz el az önkormányzat a pedagógusok béréből, ha nem indokolt?

• Miért nem ad az iskolák, óvodák, bölcsődék fenntartására elegendő pénzt, ha lenne miből?

• Miért csökkenti a szociális ellátásra szánt összegeket, ezen belül pl. a köz gyógy ellátásra szánt keretet?

• Miért csökkenti az önkormányzat a tankönyv vásárlás támogatására szánt összeget?

A válasz egyszerű: 

Minden áron bizonyítani, hogy a kormány miatt vannak az elvonások és az így „megtakarított összeget“ a beruházásokra átcsoportosítani, mert itt szabadabban lehet a pénzekkel „gazdálkodni“.

Molnár Gyula

A jelenlegi önkormányzati vezetés, a „megörökölt“ uszoda építések befejezése után, 5 milliárd forint értékben bocsájtott ki részvényt, amit majd 20 éven keresztül kell visszafi zetni, minden évben közel 400 milliót. A kerület közintézményeinek állapotát figyelembe véve azt gondoltam, gondoltuk, hogy ennek egy részét új óvoda, bölcsöde építésére, a meglévők felújítására szánják. A „Fejlődő kertváros“ jelszóval meghirdetett fejlesztési elképzelésekből sokáig semmit nem lehetett tudni, az útépítések, valamint a piac átépítésén túl, ezeket is csak így egyszerűen, részletesebb ismertetés nélkül.

A 2010. évre szóló költségvetési koncepció tárgyalásánál azt tapasztaltuk, hogy a már említett intézményi fejlesztések, felújítások a választási év utolsó évében sem kerülnek elő, azt javasoltuk, hogy legalább a Jókai Általános Iskola felújítására tervezzen be az önkormányzat 200 milliót, mert az már olyan állapotban van, hogy gerendákkal van kitámasztva, hogy össze ne dőljön. Javaslatunkra lényegében az a válasz érkezett, hogy erre nincs pénz, csak akkor tudjuk vállalni, ha az állam ad támogatást.

Adódik a kérdés. Ha az öt ezer milliós kötvénykibocsátásból – meg pl. a pedagógusoktól elvett több száz millióból nincs a romos iskolára „rongyos“ kétszáz millió, akkor hol a pénz, vagy mire van egyáltalán?

A válasz sokaknak meglepő, de nagyon egyszerű: BETONRA!

A kerületben mindenhol táblába ütközünk, miszerint „150 új utat építünk“, ami persze nem igaz, mert egyrészt nagyon sok út szerintem csak azért van felújítva, hogy legyen hová elszámolni a költségeket, pl. Farkashida utca, de a nagyobb mutatvány az, amikor egy utcát kétszer, vagy többször számolnak. (Csak remélni tudom, hogy az építési költség kifi zetését azért nem.)

Az útépítésnél ma már használnak úgynevezett talajstabilizálókat, ami arra szolgál, hogy a földet nem kell elszállítani, ezzel az anyaggal megfelelő szilárdságúvá lehet „kezelni“, hogy vékony betonréteggel is jó minőségű utat lehessen építeni. A kerületi útépítéseknél ez nem „elfogadott“, itt a talajból elszállítanak rengeteg mennyiséget, hogy jó vastag betonréteg kerülhessen a helyére. Betonból lesz azután az útszegély, a lefolyóárok, a kapubeálló, – no meg nehogy elfelejtsük a piac helyén is egy betonkolosszus készül kibújni a földből –, ami persze önmagában nem kifogásolható, de mintha ellentmondana azzal a jelszóval, hogy „ ... kertváros“.

Ha ezt így végig gondoljuk, felsejlik a Rákosi rendszer mentalitása:

-”Rákosi elvtárs jelentem, minden évben bedolgoztunk több ezer köbméter betont, de ezt az idén megduplázzuk!“

(Csak a Csömöri úti építésnél több mint 900 köbméter beton lett elszámolva! Ekkora szakaszon autópálya is épülhetett volna ennyiből, de mintha a valóság ezt nem igazolná vissza.)

Most persze nem Rákosi és nem elvtárs, de lehet, hogy a többi stimmel. Ezek után csak azt érdemes végig gondolni, hogy miért is kell nekünk ötezer millióért beton?

Molnár Gyula

Köszönet Dr. Vidorné Dr. Szabó Györgyi országgyűlési képviselőnek!

Akik ismertek az Ikarusban töltött 42 évem alatt, azok tudják, hogy mind a szakszervezettől, mind az akkori centrális párttól megtartóztattam magam. Az elmúlt években nem „mozgalmárként” kértem segítségét különféle jogi eseteimre, mint a többség által megválasztott képviselőként kerestem meg.

Az esetek jogi bonyolultságaira tekintettel ügyeimre képviselőként kért tájékoztatást akár az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól, akár a mostani ügyemben a Pénzügyminisztériumtól.

Mindkét esetben a minisztériumok meghatározó személyei adtak választ a feltett kérdéseimre. Legutóbbi adójogi kérdésemre például Dr. Katona Tamás adott magyarázatot, ő is megállapította, hogy két joghely ellentétesen rendelkezik.

A képviselő-képviselő-jelölt asszony megkeresésemre intézte, akár el is feledkezhetett volna azokról, hiszen őt válaszra-intézkedésre nem kötelezi jogszabály.

Nem úgy Kovács Péter polgármestert.

Akinek február elsején írásban, nem szóban tettem fel kérdéseimet, többek között arra kértem szíves indokolását, hogy a Sasvár utca-Futórózsa utca keresztezésének átépítésekor miért hagyták teljesen fi gyelmen kívül a gyalogosokat. Gyalogosként az átépítés óta eddig négyszer kerültem veszélyes helyzetbe, kis híján elgázolt egy-egy személygépkocsi, melyek vezetői joggal hivatkozhattak arra, hogy nincs kijelölt gyalogátkelő hely, miért megyek át a túloldalra.

A polgármester úr február hetedikén szíves türelmemet kérte, miután hosszabb időt igényel annak megválaszolása.

Ezzel kapcsolatban hivatkoznék arra, hogy levelem küldése napján lépett hatályba a módosított KRESZ, amiben írottak szerint biztonságosabban kelhetnek át az úttesten a gyalogosok, mivel a zebra felé tartó autósok olyan tempóban haladhatnak, hogy még előtte képesek legyenek megállni.

De hol a zebra, kérdeztem a polgármester úrtól, és az autóst mi tájékoztatja arról, hogy ott gyalogosok keresztezik útját.

A válaszát nemcsak az e törvényben meghatározott 30 napon belül nem kaptam meg, de már két hónapja adósom azzal.

A véleményem szerint az ostoba mini körforgalmi rend kiépítésének átadásakor, a polgármester a lakossági igényre reagálva jelentette ki, hogy olyanra nincs szükség. Polgármester-képviselő-jelölt úr valóban olyanra nincs szükség?

Finta László

Munkácsy Mihály-, Jedlik Ányos és Ikarus Életmű Díjas formatervező

2006-ban egyértelmű ítéletet mondott a kerület: nem akarja, hogy a polgármester és az országgyűlési képviselő ugyanaz a személy legyen. Kovács Péter polgármester most mégis országgyűlési képviselő akar lenni.

Eldőlt, hogy a Fidesz Kovács Péter polgármestert jelöli országgyűlési képviselőnek a 16. kerületben. Nem csodálkozunk ezen, hiszen az elmúlt négy évben a csapból is Kovács Péter folyt, a teljes önkormányzati infrastruktúra csaknem négy éven keresztül immár közpénzen (azaz pl. az Ön adójából) „Kovács Péter”-kampányt folytat. Az önkormányzati újságnak szinte nincs olyan oldala, melyen ne szerepelne legalább egy fotója. Kerületünk jóságos vezére már-már a Mindenható szerepét tölti be a tudósítások szerint a 77 ezer kertvárosi lakos életében.

Egy Mindenható munkáját persze megfelelően el kell ismerni. Kovács Péter ezért több mint 650 ezer forint polgármesteri tiszteletdíja mellett további havi 75800,- forintot is kap, amiért a Sashalmi Piac Kft. felügyelő bizottsági elnökségének súlyos feladatát is ellátja. (A Sashalmi Piac Kft. az önkormányzat saját cége, ezért legalábbis vitatható, hogy a polgármester lehet-e a saját maga által felügyelt szervezet saját cégének ellenőrző funkciót ellátó vezetője. Rövidebben: ha én ellenőrzöm magamat, akkor valószínűleg nem fogok hibát találni, nem igaz?) Mindenesetre a polgármesternek szüksége van erre az FB elnöki posztra.

Kovács Péter mindenhatósága azonban még messze nem érte el határait. Nyilván ezért gondolja úgy, hogy a polgármesterség és a felügyelő bizottsági elnöki poszt súlyos terhe mellett még arra is maradna bőven ideje, hogy országgyűlési képviselő legyen. Önök szerint Kovács Péter álláshalmozó? Egy üleppel akar két lovat ülni?

Miért akar Kovács Péter országgyűlési képviselő is lenni?

 

Egy aggódó kerületi lakos

Feltűnt Önnek is, hogy az ellenzék valamennyi szórólapja jobbára csak negítavumokat tartalmaz?

Hogy nem szól másról, mint földbe döngölni, lejáratni a politikai ellenfelet? Hogy egyetlen előremutató, pozitív gondolat sincs bennük?

De mitől is lenne! Az elmúlt 8 év alatt az ellenzék összes tevékenysége kimerült abban, hogy örökösen nem-et mondtak. Mindig és mindenre.

Ez a kampány sem szól másról: „le mindenkivel, aki nem úgy gondolkodik, mint mi!” Látták, hogyan néznek ki az óriásplakátok? Látták, hogy csak a kormánypártiakat firkálták össze, mocskolták be? Nem találtak más módot a vélemény-nyilvánításra?

Pedig lenne, de ahhoz meg kellene tanulnunk végre a demokráciát.

Kíváncsi vagyok, lesz-e program, vagy jövőkép felvázolása az ellenzék részéről?

Vagy csak ellenségképet gyártanak, gyűlöletet szítanak?

Valóban ennek jött el az ideje?

Az egyetlen kérdés, hogy mi szolgálja a 3 millió magánnyugdíj-pénztári tag érdekeit?

A magánnyugdíj-pénztárak eddigi működési szabályozása álszent, ugyanakkor életveszélyes helyzetet eredményezett. A pénzügyi intézmények szép hasznot húznak a rendszerből, de minden anyagi felelősség a tagokat terheli. Ennek oka, hogy a magánnyugdíjpénztárakkal összefüggű döntéseket formailag a tagok hozzák, a felelősséget tehát ők viselik a pénztár működéséért. A gyakorlatban azonban nincs befolyásuk arra. Ennek részben a sajnálatos passzivitás az oka, mivel a közgyűléseken csak a töredékük vesz részt. Másrészt a jelenlegi szabályok alapján a mögöttes intézmények – általában bankok, biztosítók – a pénztári tevékenységet kiszervezhetik, ennek hasznát a tagok elől elrejthetik. A működési zavarokért (pl. egy összeomlott informatikai rendszer helyreállítása) azonban ezen intézmények semmilyen felelősséget nem viselnek, azt nyugodt szívvel a tagokra háríthatják.

A 2009. decemberében elfogadott törvény e második pillér működésének eddig hiányzó elemeit tartalmazza, de a kétpilléres nyugdíjrendszer alapelemeit nem érinti. Akik korábban – saját döntésük alapján, vagy pályakezdőként – tagjai lettek valamelyik pénztárnak, a nyugdíjbiztosítási járulékot továbbra is kétfelé fi zetik: a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe és a választott magánnyugdíj-pénztárba. Ennek megfelelően jövőbeni nyugdíjukat is két helyről fogják kapni.

Az új szabály a pénztártagok érdekeinek védelme érdekében tiszta, világos helyzetet teremt. A működtető banki, biztosítói intézmények bevétele szigorú korlátok közé szorul, és a pénztári működtetés a jövőben nem szervezhető ki.

Az új szabály a tagoknak egyszerű választási lehetőséget biztosít a szolgáltatások között és a járadék összegének könnyű kiszámíthatóságát teremti meg. A tagok megválaszthatják, hogy a jogosultság megszerzésekor melyik szolgáltató ellátását veszik igénybe. Dönthetnek arról is, hogy biztonságosabb, infl ációkövető, vagy kockázatosabb, ún. garantált-összegű ellátást választanak-e. A rendelkezési lehetőségük kiterjed arra is, hogy csak saját maguk számára ellátást nyújtó, egy életre, vagy ún. két életre szóló járadékot igényelnek-e. Utóbbi a tag halála után az általa megjelölt hozzátartozó részére is életjáradékot biztosít.

Annak érdekében, hogy a magánnyugdíj- pénztárak és tagjaik felkészülhessenek az átalakulásra, azt a törvény több éves átmeneti időszakkal írja elő. A 2013-ig tartó folyamatban a jogszabály számtalan ponton garantálja, hogy a tagokat semmiféle érdeksérelem ne érje. Így több helyen is kimondásra kerül: az egyéni számlán megtakarított összeget teljes egészében az átalakult intézmény tagi számlájára kell átvezetni, ahhoz tehát a tagon kívül továbbra sincs senki másnak hozzáférése. Egyebekben a tagoknak adminisztrációs többletet nem fog jelenteni az átalakulás.

Döbbenten olvasom, hogy némely kampánykiadványban továbbra is megjelenik az a gondolat, mely szerint a magánnyugdíj-rendszert magánosítják (úgymond „privatizálják”) és ezzel a tagokat kiszolgáltatott helyzetbe hozzák. Annak ellenére hallhatjuk és olvashatjuk ezt, hogy a magánszférában működő intézmény magánosítása logikai képtelenség.

Súlyosan megtévesztő az az állítás is, mely szerint megszűnik az egyösszegű pénzfelvétel lehetősége. Az ezt szajkózók megfeledkeznek arról, hogy az eddig hatályos jogszabály is igen szűk körben, rövid megtakarítási idő esetén tette csak lehetővé az egyösszegű pénzfelvételt. Ez a jövőben sem változik. A kötelező nyugdíjrendszerben az egyösszegű pénzkivételt továbbra sem lehet általánossá tenni, mert ha a kivett összeg elfogy, a nyugdíjas megélhetése veszélybe kerül. (Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetén, ahol nyugdíjazáskor eddig is bárki felvehette megtakarítását egy összegben, ezt továbbra is ugyanolyan feltételekkel megteheti.)

A lényegét tekintve változatlan marad az öröklési feltételrendszer, mely mind a nyugdíjazás előtt, mind pedig azt követően lehetőséget biztosít az öröklésre. A tag nyugdíjazás előtti halálakor az általa megjelölt örökös (kedvezményezett) az egyéni számlájának teljes összegéhez hozzájut. A nyugdíj megállapítása után a kedvezményezett akkor részesülhet járadékban, ha a tag a nyugdíjazásakor két életre szóló járadékot választott.

Sajnos továbbra sem szűnt meg a magánnyugdíj-rendszer összeomlásával való teljesen indokolatlan és felelőtlen riogatás sem. A 2008. évi világgazdasági válság átmenetileg kedvezőtlen eredményeket, veszteséget okozott a világ valamennyi magánnyugdíj-rendszerében. Ennek nyomán sokan megkongatták a vészharangot ezen intézmények felett. 2009. évben azonban a korábbi veszteségek döntő részét már visszanyerték a pénztárak. A veszteségek így valóban virtuálisnak bizonyultak, a kedvezőtlen 2008. évi folyamatok a pénztártagok jövőbeni ellátására már semmilyen kihatással nem lesznek.

Az, hogy a magánnyugdíj-rendszer működési anomáliáit kiküszöbölő, a rendszer működését hatékonyabbá, biztonságosabbá tévő szabályozás 2013-tól életbe léphet-e, az Alkotmánybíróság döntésén múlik, mivel a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért a testülettől.

A döntés elé optimizmussal tekintek, úgy gondolom, hogy valamennyi érintett fél érdekeit szolgáló szabályozás az alkotmányosság próbáját is ki fogja állni.

Vidorné Szabó Györgyi

Az Uniós pályázaton nyert támogatási összeg:

891 millió Ft /2005. szeptemberében/

Az állami céltámogatásból elnyert összeg:

342 millió Ft /2005. júniusában/

Az önerőalapból elnyert támogatási összeg:

407 millió Ft /2006. júliusában/

Tehát az elnyert támogatás teljes összege:

1 milliárd 640 millió Ft

Ez a pénz a 2006-os önkormányzati választás után az új összetételű önkormányzati vezetés rendelkezésére állt, így rájuk csak a kivitelezés lebonyolítása és felügyelete hárult.

Ennek minőségét pedig ismerjük…

Képek az uszodákról ITT, továbbá ITT és ITT is láthatók.

Emlékszik még a Kedves Olvasó, hogy mikor került szóba először az, hogy milyen fontos lenne a kerület számára egy uszoda? Legalább 30 éve!

Vidorné Szabó Györgyi vállalásai között szerepelt a 2002-es választásokra készülve, a XVI. kerületnek a sport és kultúra fellegvárává emelése. Közös, nagy cél volt ez, ezért az önkormányzati választások szocialista ígéretei között hangsúlyosan szerepelt, már konkrétan, egy tanuszoda megépítése.

A szocialista vezetésű önkormányzat 2003-ban már terveket készíttetett.

Akkoriban is rendelkezésére álltak az önkormányzatok számára pályázati lehetőségek, hogy ne csak saját erejükre támaszkodjanak, ha értékes beruházásokkal akarják gazdagítani lakosságukat.

Így került képbe az Európai Unió által preferált, barnamezős beruházások támogatására kiírt pályázatok egyike. Csakhogy a pályázati kiírásnak a kiválasztott helyszín (Rákosszentmihály) nem felelt meg. Azonban a volt szovjet laktanya területe (Erzsébet-liget) teljesen megfelelőnek mutatkozott, adva volt minden, ami a pályázat pontjainak maximalizálásához kellett.

Még abban a ciklusban, szocialista önkormányzati vezetés és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt sikerült az uszodára uniós támogatást (891 millió forintot) nyerni, és hazai költségvetési forrást (az önerő alapból 407 millió forintot) szerezni!

Erről Miniszterelnök úr 2006 tavaszán elismerően szólt az Erzsébet ligetben.

Már 2005. december 20-án, a szocialista polgármester aláírta a támogatói szerződést az Erzsébet-ligeti színházban.

Ezzel párhuzamosan beindult a rákosszentmihályi tanuszoda projekt is. Ehhez 342 millió forint céltámogatást sikerült szerezni, melyről sajtótájékoztató keretében az országgyűlési képviselő, Vidorné számolt be.

Számok

• a nyugdíjak vásárlóértéke 2001-hez képest 32%-kal lesz több az idén (a világgazdasági válság ellenére!)

• az átlagnyugdíj összege a 2001. évi 38.000-ről 2008-ra 84.000-re nőtt

• az özvegyi nyugdíjak 50%-kal emelkedtek

• az átlagos nyugdíj az átlagkeresethez viszonyítva 57,3 %-ról 69,1 %-ra nőtt

• a méltányossági nyugdíjemelési keretet 200 millióval emeltük, így mód nyílik még több rászoruló nyugdíjas járandóságának havi néhány ezer forintos emelésére

• a nyugdíjasok egyszeri segélyezési kerete 300 millióval lett magasabb, és most már mintegy negyvenezer nyugdíjas kaphat kérelmére 15 - 20.000 forintos egyszeri támogatást

Tények

• a gazdasági válság érintette a nyugdíjrendszert, annak fenntarthatóságát is, ezért több intézkedést is meg kellett tenni, pl. változtatni a nyugdíj-emelés módját, a nyugdíjkorrekciót átütemezni,

• a 13. havi nyugdíj intézményének eltörlése mellett törvénybe iktattuk a nyugdíjprémium lehetőségét,

• folytattuk a nyugdíjkorrekciót, amely 5 év alatt több, mint 2,5 millió idős embernek javította a nyugdíját

• a magas életkort betöltők köszöntését anyagi megbecsülés kíséri (szépkorúak jubileumi juttatása)

Vidorné Szabó Györgyi

Tavaszaink egyik gyönyörű, súlyos sorsú napja. Hazánkban 1914-ben lett először ünnepi nap. Nemzetközi Nőnap. Március 8.

A küzdelem, a tisztelet napja. Küzdelem a nemek közötti egyenjogúságért. A szabadságért. A választójogért. A nők iránti tiszteletért, az asszonyok iránti megbecsülésért, az anyaság védelméért, a kenyérért, a békéért, a létbiztonságért.

Virággal köszöntjük. Hölgyeket. Leányokat. Édesanyákat. Feleségeket. Kolléganőket. Nagymamákat. Hitvesünket. Asszonyokat. Szeretteinket. A Nőket.

A küzdelem, a tisztelet napja. Küzdelem az érzéketlen munkakörülmények, a részvétlen, falak mögött dúskáló önteltség leleplezésért, a kapitalista átállással felerősödött kiszolgáltatottságok, a hajléktalanság, a gyötrő létbizonytalanság orvoslásáért, a nőkkel szembeni erőszak megszüntetésért. A szabad gyermekvállalásért, az egyenlő lehetőségekért. Küzdelem a tekintélyelvű, rendpárti jelszavak sugallta fenyegetés, az újnáci hangadók által szervezett masírozók közvetítette félelemkeltés, a politikai uszítók keltette gyűlölködés ellen.

Virággal köszöntjük. A békesség hordozóit. A titkok óvóit. A félelmek űzőit. A szerénység, a mosoly képviselőit. A gyengédség, a megértés, a biztonság, az otthon oltalmazóit. A megbocsátás kezdeményezőit. A szépség őrzőit.

Kívánunk minden Nőnek sok boldogságot, sikeres, hosszú életet, békés hétköznapokat, megbecsülést, családi melegséget. Tiszteletet, fi gyelmet, szeretetet, létbiztonságot, ragaszkodást a mindennapokra.

Vajon erről az oldaláról is ismerik a kedves választópolgárok KOvács PÉtert, tudják e róla menynyire szeretne mindenható lenni, hogy kötődik a hatalomhoz? Avagy tényleg ennyire szereti magát ez a szerény KOvács PÉter?

Történt, hogy az önkormányzatunk 100%-ban, saját tulajdonú kft-t alapított. Az alapító okirat szerint, abban az önkormányzatot, KOvács PÉter képviseli. Így, hát nem meglepő, hogy az alapító okiratot az önkormányzat részéről KOvács PÉter írja alá. Bármily meglepő, a kötelezően megalapítandó Felügyelő Bizottság (FEB) elnöke is KOvács PÉter havi 75.800,- Ft tiszteletdíjért. A kft ügyvezetőstől és FEB-tól beszámolási kötelezettséggel tartozik az alapító(önkormányzat) felé, akinek testületi ülésein láss csodát kedves olvasó, minden alkalommal KOvács PÉter elnököl. Így teljes a kör, KOvács PÉter tartozik felelősséggel, KOvács Péternek. A FEB elnök KOvács PÉter, felveszi a jól megérdemelt munkájáért 75.800,-Ft tiszteletdíjat, amit a testület megszavazott KOvács PÉter FEB elnöknek.

Kovács Péter polgármesteri fizetése 515.200,-Ft/hó, plusz 154.560,- Ft/hó költségátalány.

Az idei év az önkormányzat lapjában is új lendülettel indult – ám sajnos a régi technikákkal. Kovács Balázs kerületi Fidesz-elnök és fővárosi képviselő hosszú mélyinterjúban vázolja, miért van romokban jelenleg Hazánk fővárosa.

Az persze már csak a figyelmes olvasónak tűnik fel, hogy az írás kétharmada arról szól, hogy az MSZP és SZDSZ vezette fővárosi koalíció az elmúlt években milyen eredményeket, útfelújítások sorát, közlekedési és kulturális fejlesztéseket valósított meg, s milyen egyéb apróságokkal tette könnyebbé a fővárosiak életét. (Igaz, az újság azt sem említi, hogy mindezeket az MSZP és az SZDSZ képviselőinek szavazatával sikerült keresztül vinni.) Kovács Balázs az interjú szerint az eredményeket elégtelennek ítéli, miközben az írás másik felében maga is elismeri, hogy a főváros forrásai szűkösek. Ellenpéldaként felhozza viszont a Csömöri út kerületi felújítását. (Ez az a botrányos beruházás, mely során a Kovács Péter vezette kerületi önkormányzat a 300 milliós felújításra további 140 millió forintnyi pótmunkát rendelt meg és fizetett ki. Ez utóbbi ügyben egyébként rendőrségi nyomozás zajlik. – a szerk.)

Kovács Balázs a lap szerint azt állítja, hogy Budapest a csőd szélén áll, el van adósodva, a 25%-os eladósodottság végletesen magas. Vajon mit gondol Kovács Balázs a XVI. kerületi önkormányzat adósságállományáról, ahol a 15 milliárd forintnyi költségvetési főösszeggel szemben 5 milliárdnyi lejegyzett kötvény (azaz de facto hitel) szerepel. Akkor a XVI. kerületi önkormányzat az egyharmados eladósodottságával talán már csődbe is ment?

Kovács Balázs jóravaló, éles eszű, együttműködő politikus. Kár, hogy az újság eltorzítja szavainak valódi tartalmát.

Kolozs András

a Fővárosi Közgyűlés tagja

Az alábbiakban ismertetett történet alapján nehezen lehet eldönteni, hogy ki az ügyesebb, a fővárosi lakás-maffia, vagy a XVI. ker. Önkormányzat Alpolgármesterének hatásköréhez tartozó Szolgáltató Szervezet vezetői?

A kérdés eldöntését a tisztelt Olvasóra bízom.

Hegedűs úr 1983 óta töltötte be sok-sok hivatalos elismerést magának tudva munkakörét, a felmondásig, 22 éven át. Mellesleg, mint modellező, sok jelentős nemzetközi trófeával öregbítette kerületünk jó hírnevét. Egyik napról a másikra jogcím nélküli lakóvá minősítették, akinek azonnal szednie kell a sátorfáját, FIDESZes Uraink szerint.

A kiszolgált Gondnok 1983-ban, a munkaköréhez tartozó szolgálati lakásban csak úgy maradhatott a családjával, ha – az akkori jogszabályok alapján – lemondott belvárosi főbérleti lakásának bérlői jogáról. Lám-lám ma már ez is kevés ahhoz, hogy az Önkormányzat az 1983-as bérleti és lakáshasználati szerződés alapján egy megfelelő bérlakást – vagy – pénzbeli megváltást ajánljon fel a megbetegedett, munkanélküli Obsitosnak.

Alpolgármesterünk jóváhagyásával, a “nemes szívű” Kerületgazda Szolgáltató Szervezet vezetője 2008. októberében lezárta a Gondnok által engedéllyel felépített – és kazánját magában foglaló – helyiséget és elzárta a vizet is, ezzel “ösztönözve” Emberünket a fűtés és víz nélküli lakás elhagyására. A Gondnok maradt, de meg is járta, mert a fűtetlen lakásban megbetegedett. (Lánya és volt főnöknője a padlón fekve találta – súlyos állapotban kellett kórházba szállítani.)

Bár a vizet 2009 márciusában visszakötötték, fűteni azóta sem tud, és a saját kazánjától elzárt Ember a fűtetlen lakásban szerzett betegségéből meggyógyulni teljesen már soha nem fog.

Miközben az Alpolgármester egy ideig alkudozott Hegedűs Úrral már vagy 2 (kettő!) millió forintot – egy lakás ára? – is felajánlott, hogy elköltözzön, a “Kerületgazda” ügyvédje felszólító levéllel riogatta az igazsága mellett makacsul kitartó Emberünket. A fűtés nélküli lakásban életét tengető volt Gondnok panaszkodni kezdett és támogatókat gyűjtött ügyének rendezése érdekében ill. fontolgatta a sajtó értesítését. E cikk írójának javaslatára Hegedűs Úr azonban inkább XVI. ker. Polgármesteréhez fordult.

2009. december 16-án, írásban kérte őt, hogy fogadja annak érdekében, hogy fűteni tudjon... a mai napig 2010. január 20-ig se válaszra, se személyes találkozásra nem volt ideje a kerület egyetlen vezetőjének sem.

Néhány napja “jogcím nélküli” értesítést kapott a Pesti Központi Kerületi Bíróságtól, hogy 2010. áprilisában tárgyalni fogják a Kerületgazda Szolgáltató Szervezet, mint felperes beadványát, hogy a “Jogcím nélkülit” immár bírósági ítélettel tegyék ki az utcára, ha a tárgyalást egyáltalán megéli.

Miért kell annyira, minden “lakásmaffiás eszközt” bevetve megszabadulni Emberünktől?

Lehet, hogy a volt Gondnok azért szálka a nagyon-nagyon humánus, a lakosság valamennyi tagjának érdekében működő Önkormányzat szemében, mert jelenleg az Alpolgármester illetékességi körébe tartozó Kerületgazda Szolgáltató Szervezet – a hétholdas terület jelenlegi kezelője –, talán tulajdonjogot szeretne, és ha ezt eléri, máris érdemes felszámolni, majd napközis táborostul eltüntetni valakiknek a hasznára, de kerületi lakosságunk kárára?

Egyébként, a kitűnően dolgozó Kerületgazda jóvoltából, a János u. 141-153 un. Napközistábor bejáratából is jól látható a főépület környékén közegészségügyi botránynak ítélhető kép – pár méterre az óvodától –, de az egész területen rothadó avar-hegyek állnak, nylon zsákok ezreiben megbúvó szemét bűzlik. Meghátrál - vagy megfagy.

Ezt a választást kínálja a magát nagyon-nagyon humánusnak beállító Önkormányzat egy 22 éven át dolgozó Kerületi Szolgájának.

Lendl János

Korábban ígéretet tettem, hogy nyilvánosságra hozom a miniszter úr levelét, amelyben az M0-ás autópálya Cinkota-Ilonatelep részén megépítendő zajvédőfal megépítéséről értesít, több érintett képviselőtársammal együtt. Levelében arról értesít, hogy 2010-ben 400 millió forintot biztosít a költségvetés erre a célra.

Vidorné Szabó Györgyi

Vajon miért működik törvénytelenül Önkormányzatunkban a “Vissza nem térítendő támogatás” elbírálása?

Minden önkormányzati intézkedés (határozat) ellen van ún. másodfok, azaz fellebbviteli lehetőség. Ez egy garanciális szabály, mely kizárja az önkényt. Nálunk mégis van ez alól kivétel: ajándék összegeket osztogathat Kovács Péter polgármester úr annak, akinek akar, és nem segít annak, akinek nem akar.

Teheti mindezt úgy, hogy le is írja: “a fellebbezést kizártam”. Soha, senkinek elszámolnia nem kell (legfeljebb beszámolnia) ezzel a sokmillió forinttal: kinek, miért és mennyit adott.... Vajon miért?

Vidorné Szabó Györgyi

Egy jól szituált, idős házaspár mondta nekem ezeket a szavakat, amikor néhány hete a Jókai utcai élelmiszer bolt előtt beszélgettünk a járókelőkkel. Beszólásuk szíven ütött.

Ők ezt így tudják. De mi az igazság?

Először a 13. havi nyugdíjról.

Amikor a 2002-es választásokra készültünk, több, nagyon sokakat érintő vállalást tettünk. Ráadásul – be is váltottuk. (Addig még nem volt politikai erő, amely kormányra kerülésekor be is váltotta volna ígéreteit.) Ezek közé tartozott többek között a pedagógusok és egészségügyi dolgozók béremelése mellett a 13. havi nyugdíj. Ez az elképzelés már régebben megfogalmazódott a szocialista politikusokban, de kormányra kerülésünk hozta meg a bevezetés lehetőségét.

A vállalásnak egyszerű oka volt: legyen egy kis plusz jövedelem a nyugdíjasok életének könnyítésére. Miután ez a kifi zetés nagy tétel a költségvetésben, bevezetése lépcsőzetesen történt, a gazdaság teljesítőképességének fokozatos emelkedésére számítva. Az első évben a nyugdíjakat egy heti, majd évente további egy héttel emelve, a negyedik év végére már egy teljes havi nyugdíj került kifizetésre.

Gazdaságunk azonban nem adott kellő alapot ehhez, sőt, az államadósság ledolgozása érdekében, kifejezetten takarékoskodnunk kellett a költségvetésben (ld. konvergencia program). Nagyon ragaszkodtunk ahhoz, hogy a végre kissé fellélegző nyugdíjasok juttatását megtartsuk. Kompro-misszumos megoldásként (bizonyos értelemben igazságosabb is volt), az átlagnyugdíj összege fölött (akkor 78000 Ft.) meghatározva, egységesen 80000 Ft. 13. havi nyugdíj megtartásáról döntöttünk.

Ugye emlékeznek rá, hogy gazdasági válság söpört végig a Világban – bennünket sem kímélve –, és hogy minden erőnket az ország talpon maradására kellett fordítanunk?

Kizárólag az ország jövője iránti felelősség hajtott bennünket, nem törődve a népszerűségünkkel. (Mérhető eredmény volt pl. hogy a 330 Ft-ra felugrott euró ma ismét 270 Ft. körül jár.)

Mindezzel együtt a legfájdalmasabb szavazás volt számomra, amit a 8 év alatt átéltem.

Még akkor is, ha közben megszállottan kerestük a lehetőségét annak, hogy valamilyen formában mégis csak juttathassunk egy kis pluszt nyugdíjasainknak. (Meg is találtuk, nyugdíjprémiumnak neveztük, hamarosan egy további bejegyzésben részletezem.)

Miért használom mindig a „plusz” kifejezést?

Ennek megvilágításához most a jogász szólal meg.

A nyugdíj egy biztosítási jogviszonyból ered: járulékfi zetéssel szerzett jog. A járulékot évente 12 hónapon át fi zetjük, melyért évente 12 havi nyugdíjat utalnak. Ez a szerzett jog. A 13. havi ellátást nem szerzett jog keletkeztette, hanem egy parlamenti döntés, amely egy másik parlamenti döntéssel – mivel a bevezetés körülményei is megváltoztak – megváltoztatható, végső esetben eltörölhető.

Persze tudom és átérzem, hogy ez a „jogászkodás” nem vigasztalja azokat, akiknek szükségük volt erre a pénzre. Nagyon bánt, hogy nem lehetett tovább fi nanszírozni. De volt legalább néhány olyan év, amely egy kis könnyebbséget hozott.

Most arra kell törekednünk, hogy legyen sok-sok olyan év, amikor a nyugdíjprémiumot hordja a postás.

Vidorné Szabó Györgyi

Képviselői egyéni indítványom eredményeként történt az a törvényi változás, hogy idén, január 1-től nem kell szüneteltetni a 2008. január 1-jét megelőző időponttól megállapított korhatár alatti öregségi nyugdíjban részesülők nyugellátását.

A 2008. január 1. után nyugdíjba vonultak nem a mini-málbér 12-szereséig, hanem 18-szorosáig folytathatnak keresőtevékenységet.

Vidorné Szabó Györgyi

– egyéni, névre szóló számlán tartja nyilván az aktív, kereső korban befizetett járulékokat – minél több a befizetés, annál magasabb lesz majd a nyugdíj

– nem igényel költségvetési támogatást, azt a pénzt osztja szét nyugdíjként, amennyit az adott évben járulékként beszedett.

2001. óta tudjuk - az első, nyugdíjjárulék- befizetésekről szóló, értesítő levelek kézhezvétele óta - hogy a FIDESZ a svéd nyugdíjmodell koncepciójának megfelelő átalakítást tervez nyugdíjrendszerünkben.

Ennek a gondolkodásnak a folyamatosságát mutatják Varga Mihály szavai.

2010-ben Varga Mihály, a FIDESZ Gazdasági Kabinetjének vezetője a Figyelőnek adott interjújában (Figyelő 1. sz. 2010.01.07.) mondta a következőket:

“...a nyugdíjakat hozzá kell igazítani a gazdaság állapotához, életképességéhez...”

“...egyenlőre nem tudni, mekkora nyugdíjat lehetne fizetni...”

“...előállhat az a helyzet, amikor a nyugdíjasok összességében kevesebb pénzt kapnak, mint az eddigi rendszerben.”

“...a már megállapított havi járadékokhoz nem szeretnénk hozzányúlni.”

Kérdés csak az a jelen nyugdíjasai számára, mi lesz, ha MÉGIS MEGSZERETIK ezt a gondolatot? Jön a 15-20%-kal kevesebb nyugdíj az eddigi helyett?

Varga Mihály szerint “évente 500 milliárd forintot teszünk át a nyugdíjkasszába adfi zetői pénzekből vagy külföldi hitelekből.”

Nos, ez az összeg nyilván másra kell majd, hiszen ígéret – a választások FIDESZ általi megnyerése esetére – van bőven!

1. Ötször több pénz sportra.

2. Lakásépítési támogatás.

3. Ingatlanadó megszüntetése, visszafizetése.

4. Pénz az MTV-nek.

5. Egymillió agrár munkahely létesítése.

6. Újra járnak majd a megszüntetett vonatok a ráfizetéses vonalakon.

7. Nagyarányú adócsökkentés.

Ezeket valóban mind a nyugdíjasoknak kell megfizetni?

Végül – tanulságként – egy japán nyugdíjmodell. Valamikor réges-régen, sok száz évvel ezelőtt a japánok – ha az elöregedett családtag már csak terhet jelentett – kivitték az öreget a hegyekbe egy tál rizzsel. Amíg jó volt az idő és tartott a rizs, eléldegéltek még egy darabig...

Lehet, hogy a FIDESZ konyháján már főzik a rizst a magyar nyugdíjasoknak?

Vidorné Szabó Györgyi

Az év végén, „Ismerje meg az igazságot!“ címmel egy „fél cédulát találtam a postaládában, gyalázkodó tartalommal, „ismeretlen tettes által elkövetve“.

A fél cédula Gyurcsány Ferencet és Bajnai Gordont, valamint a kerület országgyűlési képviselőjét, Vidorné Szabó Györgyit igyekszik lejáratni, de maga a kiadvány szerkesztője is tisztában volt azzal, hogy aljas módszert alkalmaz, ezért nem merte felvállalni kilétét, de azzal, hogy az önkormányzat költségvetésére utaló adatokkal manipulál, egyértelműen azonosítható az „elkövetői kör“.

Mielőtt a cédula tartalmával foglalkoznánk, egy megjegyzés ide kívánkozik a szerkesztő tudat alatti zavarodottságáról, ugyanis a papír mindkét oldalán a BAJNAI-CSOMAG feliratban, egy várakozni tilos KRESZ tábla szimbolizált jele látható, – igaz, hogy fordítva –, de bizonyára azt jelzi, hogy ő, vagy ők is tisztába vannak a ténnyel, a Bajnai -kormány stabilizációs programja az egyetlen járható út.

Azok a képtelen állítások pedig, amelyek az elvonásokról szólnak, pofátlan hazugságok:

Az önkormányzati törvény, – 1990. évi LXV. törvény – 1§. 6. bekezdés b) pontja azt rögzíti, hogy „önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik.” Egyértelmű tehát, hogy csak a helyi önkormányzaton múlik, mennyi jut a bölcsődéknek, óvodáknak, iskoláknak, szociális ellátásra, vagy épen útépítésre, a bevétel keretein belül.

Az előzőekből következik, hogy a „félcédulán vázolt“ elvonásokra nem szavazhat az országgyűlési képviselő, mert egyszerűen nincs rá módja, ilyen ügyek, előterjesztések az országgyűlés napirendjén nem szerepelnek, de az biztosan állítható, hogy az uszodaépítéshez megszerzett állami támogatás elsősorban az ő közbenjárásának köszönhető.

Az önkormányzat jelenlegi vezetése, az intézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák, stb.) finanszírozását, a többségükkel (vissza)élve, tudatosan alacsonyan tartja és a kormányra mutogatva hiszterizál, miközben a kormány által erre a célra biztosított források egy részét másra fordítja. Ezzel ellentétben viszont tény, hogy az elmúlt években mindig nőtt az állami támogatása a kerületi önkormányzatnak. A 2010. január 20-i testületi ülésen, csak úgy válhatott minden képviselő előtt nyilvánvalóvá, hogy a főváros és a kerületek közötti forrás-megoszásból közel 250 millió forintal többet kap az önkormányzat az előző évihez képest, hogy a pénzügyi bizottsági ülésen kértem a testületi ülésre készítsék el azt a kimutatást, amiből jól látható ez a többlet. Azt gondolnánk, hogy már az óvodás gyerek is tudja a választ a találós kérdésre, mi az:

– Ha elveszünk belőle nagyobb lesz, ha hozzá teszünk kisebb?

– A „gödör“! Vágja rá mindenki gondolkodás nélkül.

Pedig a jó válasz a „röplap“ állításai szerint, ez csakis az önkormányzati költségvetés lehet!

A napi gyakorlat is azt mutatja, hogy ez a meggyőződésük, mert gondolom azért osztogatnak belőle ide-oda, hogy minél nagyobb legyen.

Molnár Gyula

önkormányzati képviselő

Emelés:

2010. január 1-jétől – a január 1-je előtt megállapított – öregségi nyugdíjak 4,1 százalékkal emelkednek, ideértve többek között az özvegyi nyugdíjakat, a rokkantsági nyugdíjakat, a baleseti rokkantsági nyugdíjakat és az árvaellátásokat is.

Korrekció:

Ami a nyugdíjkorrekciót illeti: az 1988. január 1-je és 1990. december 31-e között megállapított saját jogú nyugellátások 2 százalékkal, az 1992. január 1-je és 1995. december 31-e, s az 1997. január 1-je és 1998. december 31-e közötti nyugellátások 4 százalékkal emelkedik.